Neonhal: élő eleségért az akvárium leghálásabb lakója

A pontylazacok családjába tartozó neonhal (Paracheirodon innesi vagy Lamprocheirodon innesi) az Amazonas felső folyású mellékvizeiből származik. Acélkék, a neoncsövek csillogásához hasonló csík húzódik a szemétől a faroknyélig, alatta a test színe élénkvörös. Ivarát is a testcsík alapján lehet megállapítani - akár már ivadékkorban is -, a hímen ez a csík teljesen egyenes, míg a nőstény hasi részén egy kicsit meghajlik, ezzel gömbölyebbé téve alakját.
Alkalmazkodó teremtés
Békés, csoportban élő hal. Maximum 3-3,5 centisre növő halacska. Nem igényel túl meleg vizet (20 ºC-on is elvan, de a 20-24 ºC az optimális hőmérséklet), nem különösebben kényes. Hazájában ugyan lágy vízhez szokott, de az itthon található kemény vizet is jól tűri. Amit azonban nem hagyhatunk el az akváriumából az a tágas kiúszótér, és a védelmet nyújtó dús növényzet.
A jól regenerált vizet különösen szereti (tőzegkivonat). Minden apró, élő eleséget és jobb műeleséget szívesen fogyaszt. Akváriumunk egyik leghálásabb és legkedveltebb hala.
Ma már a szaporítás sem gond
Régen úgy tartották, hogy a kemény vízben nem szaporodik, de ez nem feltétlenül igaz. Bár kétségtelen, ha a tenyészérett halak, ha pár napon belül nem szaporodnak, akkor azt nem kell erőltetni. De általánosságban elmondható, hogy nem egy ördöngösség a szaporításuk. Csak egy 5 literes akváriumra van szükségünk, melynek vizét 21-23 °C-ra, 1-3 nk° keménységűre és 6,5 pH-júra állítsuk be. Az akvárium középre az ikrarakáshoz ültessünk be növényeket - bár nem csak itt fogunk ikrákat találni, hanem elszórtan az egész akváriumban.
Este rakjuk át a párt az íváshoz, természetes fénytől védjük a medencét. A nőstény hamarosan 120-160 petét fog rakni, a peterakás után azonnal helyezzük vissza őket a közös medencébe, hogy ne bánthassák a kicsiket. A kishalak körülbelül 1 nap múlva kelnek ki, etetésükre megfelel a miniplankton, sórák és a nauplius eleség. Fejlődésük negyedik hetében megjelenik a testcsíkjuk, ekkor átrakhatjuk őket a növendék medencébe. A nyolcadik héten, amikor már teljesen kiszínesedtek, visszarakhatjuk őket a többi közé.
Vörös neonhal: optikai tuning az akvárimodba

A vörös neonhal (Cheirodon axelrodi ) egy csodálatosan szép halacska, amelyet 1956-ban találtak a Rio Negro felső folyásának vidékénél.
A kifejlett halacskák valamivel nagyobbak a neonhalnál, elérik az 5 cm-t. A hátrész olajzöld, mely alatt széles, ragyogó neoncsík húzódik, a száltól a kopoltyúfedőkön keresztül a faroktőig.
Ajánlatos a vizet tőzegen szűrni vagy tőzegkivonatot önteni bele, hogy a halak jól érezzék magukat. A legjobban csapatban mutatnak. Hőmérsékletigénye 24-28 ºC. Szívesen fogyaszt minden élő és jobb műeleséget is.
Zebradánió

A zebradánió (Brachydanio rerio) Elő-India keleti részének patakjaiban őshonos. A hal alapszíne a megvilágítástól függően ezüst vagy arany, melyen számos sötétkék vagy ibolyaszínű, vízszintes vonal fut a fejtől egészen a farokúszó hátulsó szegélyéig. Finom csíkozottsága miatt az egyik legnépszerűbb, leggyakrabban gondozott díszhal.
Békés természete, szakadatlan mozgása valóban értékes sajátsága. Kezdőknek különösen ajánlható, mert gondozása egyszerű. Leginkább csapatban látványos, szaporítása egyszerű. A hímek karcsúbbak és valamivel kisebbek a nőstényeknél. Kitenyésztettek hosszú úszójú és fátyolfarkú változatokat is. 4,5 centiméterre nő.
Ékfoltos razbóra, a különösen szép csapathal

Az ékfoltos razbóra (Rasbora heteromorpha) Malajziában, Thaiföldön, Kelet-Szumátra szigetén őshonos. Az ékfoltos razbóra azonnal felismerhető az oldalán elhelyezkedő, a faroknyélen elvékonyodó, háromszög alakú, kékesfekete foltjáról.
Különösen szép, kedvelt csapathal, mely a vízréteg közepén szeret tartózkodni. Társas akváriumban, szórt fény mellett, a víz felszínén élő növények alatt szeret úszkálni.
Kedveli a sötét aljzatot, valamint a vízikelyhek sokaságát. Az udvarlás után a hím megtermékenyíti az ikrákat, majd egy széles levél fonákjára helyezi azokat.
A kifejlett példány mérete körülbelül 4,5 centiméter. Az akvárium legalább 40 literes legyen, melyben a víz pH tartományát 6-7,5 között, a hőmérsékletet pedig 23-28 Celsius-fok között állítsuk be. Táplálékra nem igényes, szinte mindent megeszik (lemezes táp, élő eleség).
Vitorláshal, az Amazonas királynője

A vitorláshal (Pterophyllum scalare) az Amazonas középső szakaszán őshonos. Az egyik legkedveltebb és legtetszetősebb akváriumi hal, gyakran nevezik az akvárium királyának. Nevét vonzó külsejének és méltóságteljes úszásmódjának köszönheti.
A legelterjedtebb színváltozatok
A leggyakoribb változatnál a test ezüstszínű, fekete keresztsávok díszítik. Az 1960-as évek elejétől új, érdekes színváltozatok jelentek meg. Ilyenek például: teljesen fekete, füstszínű, márványos, fakó, zebra, leopárd, arany vagy sárga stb. A márványvitorlás testén szabálytalan elrendezésben találhatunk ezüst, fekete és arany pikkelyeket. Az aranyvitorlás fiatal korban még nem annyira mutatós, viszont ha felnő, annál inkább. Vörös vitorlásként is emlegetik őket, a hímek homlokán található narancsos-vöröses elszíneződés miatt. A szellemvitorlást pedig különlegessége miatt kedvelik, de ezzel a tenyészváltozattal óvatosabban kell bánni, mert különösen érzékeny a gombás, parazitás fertőzésekre.
Békés természetű
Békés, nyugodt hal. Igényli a tágas teret (legalább 100-120 literes akváriumot), mivel teste meglehetősen "magas" úszói miatt. Eredeti élőhelyén 10-12 cm-re nő meg, tenyészváltozatai (mutációi) azonban 16 cm-esek is lehetnek.
Az akvárium vize mindig kristálytiszta, oxigéndús, enyhén savanyú és 24 ºC-os legyen. Érzékeny a szennyezett vízre (nitritek), amelytől az úszói megtöredezhetnek. Az akváriumba tiszta, mosott homokot tegyünk, melybe telepítsünk hosszúkás növényeket (pl. lándzsás vízipáfrányt, amazonasi kardfüvet). Szereti a búvóhelyeket is, melynek tökéletesen megfelel a lapos kövekből készült barlang vagy kisebb cserepek.
Mindenféle eleséget szívesen fogyaszt
Igaz, szinte mindenevő, de azért előnyben részesíti az élő eleséget, a jól átmosott tubifexet és a szúnyoglárvát. Ha optimálisan, igényeinek megfeleően tartjuk, akkor körülbelül 11-12 hónapos korában lesz ivarérett, ekkor választ párt magának. Az ívás megkezdése előtt a kiszemelt helyet elkezdik tisztogatni, amely lehet széles levelű növényzet, lapos kő, vagy az akvárium üvegfala.
A nőstény körülbelül 3-400 ikrát rak le gyöngysorszerűen, a hím pedig megtermékenyíti azokat, majd felváltva őrzik, legyezik, tisztogatják a csemetéket. Az ikrák azonban ritkán élik meg a kétnapos kort, mert a túlzott féltés és egyet nem értés kialakulása következtében gyakran felfalják azokat. Ezért ha szapoítani szeretnénk halainkat, akkor az ikrákat a lerakás utáni napon ki kell vennünk és mesterségesen felnevelnünk.