Árgushal

Árgushal (Scatophagus argus atromaculatus)
Család: árgushalfélék
Származás: Az Indiai- és a Csendes-óceán part menti vizei
Hossz: max. 30 cm
Táplálkozás: mindenevő
Medence összetétele: édesvíz, brakkvíz, tengervíz: növények, sziklák, tereptárgyak
Víz adatok: 20-28°C, pH 7.6-7.8; dH max. 15
Helyigény: minimum 200 literes akvárium
Fényigény: közepes
Viselkedés: békés
Úszási szint: középső zóna
Gondozási szint: mérsékelten könnyen tartható
Szaporítás: ikrarakó
Az árgushalaknak legalább 200 literes, gazdag növényvilággal és búvóhellyel felszerelt akváriumra van szükségük. Az árgushalak számára legmegfelelőbb brakkvizet úgy állíthatjuk elő, ha minden 4-6 liter vízhez 3-4 kiskanál tengeri sót adunk.
Az árgushal az óceánok sós vizeiben szaporodik, de a nemek közötti különbségek és párzási szokásaik nem ismertek. A fokozatos váltás brakkvízről tengervízre maximalizálja a hal színezettségét és egészségi állapotát a növekedése során.
Az árgushalakat főleg zöldség alapú ételekkel etessük. Ritkán húsos eledelt is adhatunk nekik. Leginkább szárított hínárt, salátát, algákat, pehelyformájú ételeket fogyaszt, de időnként adhatunk neki tengeri rákot is.
![]() |
Árgushal |
Milyen halakkal tartható együtt az árgushal?
• Más árgushalfélék
• Holdhalak
• Lövőhalak
Vitorlaszárnyú holdhal (African Moony)

Vitorlaszárnyú holdhal (Monodactylus sebae)
Család: Monodactylidae
Elterjedési terület: Nyugat - Afrika par menti vizei
Méret: egészen 20 cm-ig
Étkezési szokások: mindenevő
Akvárium típusa: brakkvízi, tengeri: növények, kövek
Vízparaméterek: 75-82°F; pH 7.2-8.4; dH 8-12
Helyigény: minimum 180 L-es akvárium
Fény: közepes
Viselkedés: kissé agresszív
Úszás szint: nem jellemző
Gondozási szint szint: mérsékelten nehéz
Szaporodás: ikrával
A vitorlaszárnyú holdhal ezüst színű, szemein, hasán és hátúszóján fekete csíkkal. Nagyra megnő, legalább 180 literes akváriumot igényel. A kisebb fajokat lehet édesvizekben tartani, de ahogy nőnek és érnek, a víz sótartalmát fokozatosan emelni kell. Az aragonit homokot tartalmazó, kavicsos aljzatot kedveli. Akváriumát sós vizet jól tűrő akváriumi növényekkel rendezzük be. Természetes élőhelyén, sós vizekben ikrával szaporodik, a nemek közti különbség és a szaporodási szokások ismeretlenek. A kissé sós vízről, a fokozatos sós vízre való váltás maximalizálja a hal színét és egészségét. A vitorlaszárnyú holdhal főként növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Szárított hínárral, salátával, tengeri garnélával, minőségi lemezes táppal etessük.
![]() |
Vitorlaszárnyú holdhal |
Milyen halakkal tartható együtt a vitorlaszárnyú holdhal?
- gömbhal
- más Monodactylidae fajták
- íjászhalak
- más brakkvízi halak
Monodactylus sebae |
Pörölycápa

Egymástól távol elhelyezkedő szemük jobb látási teret ad nekik, mélyrehatóbban tudják átvizsgálni az óceánt zsákmány után kutatva. Érzékelik a vízben terjedő elektromos hullámok változását (Lorenzini ampullák). A pörölycápa ezen tulajdonsága lehetővé teszi, hogy megtalálja a kedvenc húsát, a tüskésráját, amely általában betemeti magát a homok alá.
![]() |
Kifinomult érzékszerveik vannak |
A pörölycápa fizikai jellemzője, élőhelye
A nagy pörölycápa a legnagyobb a kilenc azonosított ilyen faj közül. Hosszúsága elérheti a 6 métert, a súlya pedig a 450 kg-ot, jóllehet a kisebb egyedek gyakoribbak.
Világszerte megtalálhatók a mérsékelt és trópusi vizekben, úgy a partok mentén, mint a nyílt tengeren. A pörölycápákat nyáron csapatokban lehet látni, amint hidegebb vizeket keresve vándorolnak. A pörölycápák háta a szürkésbarnától az olívazöld színig változik, hasi része piszkosfehér, fűrészszerű fogai pedig háromszögűek. Magas, éles hátúszójukról könnyű felismerni őket.
![]() |
Könnyű felismerni őket |
A legtöbb pörölycápafaj elég kicsi, és ártalmatlanok az emberekre nézve. A nagy pörölycápát óriási mérete és vadsága potenciálisan veszélyessé teszi, habár csak pár támadásról tudunk.
Nem ismerjük pontosan a pörölycápák populációját, de világszerte stabilnak látszik és nem tartják veszélyeztetett halnak.